Szent-Györgyi Albert vagy Kertész Imre neve talán még a sajtszagú villalakóknak is mond valamit, azonban Lénárd Fülöp, az első Nobel-díjas magyar már simán félmilliós kérdés lett volna Vágó Istvánnál is. Lássuk, miért is nem lesz 2015-ben utcabál Lénárd Fülöp emlékezetére! Vannak ugyanis olyan bűnök, amik még azt is erodálják, ha történetesen kaptál egy Nobelt.

Első magyar Nobel-díjasunk, Lénárd Fülöp 1905-ben, azaz 110 éve lett Nobel-díjas az elektron feltalálásáért. 110, az azért szép kerek szám! Ráadásul a századik évfordulóját sem ünnepelte meg senki. Szegény ember. Igazságot Lénárd Fülöpnek!

De mi lehet az ok? Hogyhogy róla mindenki elfeledkezett?

Olvassunk csak utána a pali életrajzának! Sokan a röntgen feltalálását is neki tulajdonítják, mert valójában Röntgen tőle vette a kísérleti apparátust. Állítólag a korabeli jegyzetekből az derül ki, hogy Lénárd tökéletesen tisztában volt a katódcsőből kiáramló részecskék jelentőségével. Neki teljesen nyilvánvaló volt, hogy mi jön ki a csőből, csak éppen leszarta. Ezzel szemben Röntgen meg elkezdett bohóckodni azzal, hogy elérakta az asszisztens kezét, meg ilyenek… És persze egy fotó a csontjaidról mennyivel látványosabb már mint néhány jegyzet. Így lett Röntgen már 1901-ben a Nobel-díj birtokosa.

Bezzeg a szegény magyar Lénárd Fülöp elől elhappolták a díjat. A tipikus magyar átok.

Nosza, akkor állítsuk helyre az „underrated magyar zseni” nimbuszát idehaza!

Azért csak óvatosan, olvassuk tovább mit lehet tudni Fülöpről: azt írja a Wikipédia, hogy idővel egyre inkább befele fordult, megkeseredett, és szakmájában is a perifériára szorult, amiért Einstein elméleteit nem fogadta el.

Hááát, valóban ez azért kicsit megosztó, nem nagyon szokás Einsteinbe belekötni. De valahol azért érthető, bedurcult a kollégákra. Végül is ő egy fizikus, aki kiáll a meggyőződése mellett, vagy már azt sem szabad? Ez elég ok lehet arra, hogy Lénárdot elfeledje az utókor?

Még tovább olvasva az életrajzot, kibújik a szög a zsákból:

Mint az árja-kozmopolita ellentét kihangsúlyozója, a nemzetiszocialista rendszer aktív támogatója lett idősebb korában. Az ún. „Deutsche Physik” vezéralakjaként szerepe volt Einstein eredményeinek lejáratásában. Lénárdnak meggyőződése volt, hogy sarlatánok veszik körül, akik elrabolták a dicsőségét, továbbá zsidó összeesküvők, akik a hiteles tudományt absztrakt és obskúrus matematikával igyekeznek helyettesíteni, így aztán természetes szövetségese volt a felemelkedőben lévő német nemzetiszocialista pártnak. Hitler alatt ő lett az árja fizika vezéregyénisége, és megírta a négykötetes Deutsche Physik (Német fizika) című munkáját, amely a relativitáselméletet mint zsidó csalást, Röntgent mint a zsidó fizika művelőjét kárhoztatta. Ez bizarrul és nevetségesen hangzott, annál is inkább, mivel Röntgen nem volt zsidó.
Lénárd elveszítette a kapcsolatot az új iránnyal, amelyet a fizika a XX. században vett, s most már csupán a nemzetiszocialista propagandagépezet szócsöve volt. Utolsó éveit keserű elszigeteltségben töltötte, saját nagyszerű eredményei, amelyekkel kiérdemelte az elismerést és a Nobel-díjat, szinte feledésbe merültek.

Nos, így már minden világos. A pali bejobbult. Érte pár sérelem, rosszul ment a sora, mindenki másra haragudott, a világ „nyilvánvalóan” összeesküdött ellene.

Egy mentségünk van: valójában német volt (gazdasági bevándorlók leszármazottja), még ha magyar neveltetést is kapott Pozsonyban meg Budapesten, valójában élete java részét Németországban élte le.

Ugye mindenkinek ismerős az a kolléga, barát, rokon, aki egyébként kiváló ember, csak éppen bárhonnan képes rákötni arra a témára, hogy "mert a geci zsidók, ugye?!" És olyankor próbáljuk nyugtatgatni, meg keressük a törést az életében, hogy mi okozhatott neki akkora csalódást, hogy elkezd okolni olyanokat, akik valójában az ő sorsára semmilyen hatással nincsenek... De aztán nincs megfejtés, csak hát egyre kevesebbet hívjuk, mert vállalhatatlan a csávó, és túl sok, és faszom se kíváncsi a beteg agyának idióta elméleteire, amit ellenőrizetlen forrásokból úgy szív magába, mint egy szivacs. Végül már ő az, aki szerint a második világháborúban nem is annyian haltak meg, és különben is a zsidók kezdték, meg eleve maguk öltöztek gatyára és zsúfolódtak a vagonba, hogy sajnáltassák magukat, mert ilyen kurvára rafináltak.... És végül már annyira kattant lesz a csávó, hogy az sem számít, hogy egyébként jó szakember.

Lénárd Fülöpöt pont így kell elképzelni. Mint a Csurka Pista bácsi, csak éppen fizikus. Épített magának alternatív valóságot. Deutsche Physik? Az olyasmi lehet, mint az unortodox gazdaságpolitika? Ment csóró pali le a lejtőn, egy ponton túl már azzal együtt sem lehetett komolyan venni, hogy egyébként okos volt, volt Nobel-díja, tett le korábban dolgokat az asztalra. Ciki lett a csávó, főleg az utókor számára.

Esetleg ismerős valahonnan a képlet? Lehet, hogy Lénárd Fülöp története mégis rejt aktuális üzenetet Magyarországnak 2015-ben?