Emberi ésszel fel nem fogható elköteleződés az, mikor valaki úgy szereti egy párt elnökét, hogy gyakorlatilag semmilyen hibáját sem hajlandó elismerni. Betelefonál, agitál, kommentel, még képes ökölre is menni szeretett vezéréért. A balfasz magyarok egy jelentékeny csoportja: a pártkutyák.

Megannyi híradófelvétel mutatja, ahogy görnyedt hátú, rosszul öltözött, vitaminhiányos szépkorúak csókolgatják imádatuk tárgyát, akinek pont ugyanannyira ciki ez az egész, mint azoknak, akik csak nézik. „De ha ilyen kurva jól megy az ország, akkor miért nem vagyok én Hévízen a kombi mercimmel, mint minden tisztességes német nyugdíjas, bassza meg?” – na ezt a kérdést maguknak sosem teszik fel, ha pedig te szegezed nekik, akkor a beledet kiontják.

A tegnapi nap híre nem az önmagát mentegető Medgyessy, és nem is az új programmal előrukkoló Gyurcsány. Hanem a püspökladányi alpolgármester.

Aki még nem hallott volna szegény püspökladányi alpolgi borrrrzasztóan elítélendő tettéről, annak következzen egy rövid kvíz:

Az alábbi önkormányzati/állami pozícióban levő emberek közül önök szerint melyik mondott le önként?

Ha valamiről megismerszik a jóféle magyar balfasz, akkor az az igénytelenség. Nem azért, mert szarul élünk, és nem azért mert nincsenek előttünk követésre érdemes példák. Hanem mert tényleg semmi ingerenciánk nincs arra, hogy a kötelező minimumnál egy kicsivel többet hozzunk ki dolgokból.

Itt van például rögtön ez a kedves Falus Ferenc. Immár több mint 24 órája röhög rajta egész Magyarország, hogy milyen videoval sikerült indulnia a kárpát-medencei magamutogatós különszámban. Vicces, mert félresikerül, kalimpálnak rajta mindenféle állatok, meg sír az onoka.

Arany János Fülemiléje óta tudjuk, hogy morálisan teljesen tiszta képletek megítélése pontosan annyiféle, ahány szereplő van az ügyben. Az emberek zöme még csak véletlenül sem képes belegondolni más szempontjaiba, más érdekeibe, esetleg a közösség felől közelítve egy problémát, csak a saját dombocskáját nézi. A villanyvezetékbe gabalyodó fák szakszerűtlen megnyesése miatt pampogók nyerték el ehétre a pitiánerség tisztikeresztjét.

Puffogásunk tárgya – ami a blogunk premierje is egyben – az a hungarikum, hogy képtelenek vagyunk használni az azonosítókat. Aki évről évre minden adóbevallásba beírja ugyanazon adatait, az nagyjából tudja miről beszélünk. Nézték már meg a lakcímkártyájuk hátoldalát? MI van oda írva? "Személyi azonosítót igazoló hatósági igazolvány". A plasztik és annak azonosítószáma tehát igazolja egy másik szám meglétét. Köszönjük, nincs több kérdésünk, kijelenthetjük: a magyarok balfaszok!